News

Varga Viktor – főrendező

Legyèl Te a kiválasztott⚠️🤩🍀

Kukkants be velünk a Cervinus Teàtrum legùjabb produkciòjànak; a Fekete Péternek az egyik pròbàjàra🧐 🎩👥
Ahol Varga Viktor / főrendező/elárul nekünk 1-2 szakmai titkot…🤫🎭🎬

Kevesebb mint 1️⃣ hèt és làthatò lesz Szarvason a Fekete Pèter – operett ❗️🤗

 

Ruzsinszki György – vezetőedző

„ Az élet néha leterít, de csak rajtad áll, hogy felállsz-e….” 💪

Kezdjük a novembert a szarvasi karatésokkal👍🥋
A Minden ami Szarvas Percekben; Ruzsinszki György – vezetőedző válaszol pár ‘harcos’
kérdésünkre😉▶️🎤
Kapcsolj ránk❗️😎

A MaSz percek főtámogatója a Békés Takarék

Ma esti harapnivaló: HamBee

Ma esti harapnivaló: HamBee  

Molnár Dani azaz HamBee a MASZ percekben beszél elsőnek egy holnap debütáló dalról, mely bemutatja az ANCHOR karkötő márka indulását, jelképét ill Szarvas város nevezetességeit, lehetőségeit.

A klip első képkockáit a MASZ percek nézői tekinthetik meg. Kövesd figyelemmel riportunkat! 

A MaSz percek Főtámogatója a Békés Takarék

 

Főszerep a szarvasi Rúdsporté

Mai Minden ami Szarvas Percek főszerepét a szarvasi Rúdsport nyerte!🦌🎬🤸🏽‍♂️
Amennyiben TE is átélnéd az első próba óra élményeit,akkor nincs más dolgod,
mint

👍likeolni a Minden ami Szarvas & a Fit Pol Szarvas facebook oldalait!
– megosztani a videót🤗

-kommentben erre a kérdésre válaszolni;
Mi a neve Szarvas rúdsport iskolájának

A MaSz percek főtámogatója a Békés Takarék.

Vasúttörténet: Zokogó asszonyok a szarvasi állomáson

Ki gondolná ma már, hogy a szarvasi vasútállomás egykor mennyi könnyhullatás és keserves jajgatás helyszíne volt! Asszonyok és lányok siratták itt hadba induló fiukat, férjüket, szerelmüket.

A ma élő, 80 felettiek még emlékeznek arra, milyen messzire elhallatszott a városban és a tanyavilágban a harctérre induló férfiaktól búcsúzkodó asszonyok keserves sírása, jajgatása. Nem tudhatták ugyanis, hogy viszontlátják-e még valaha családtagjukat. Bizonyára így volt ez az I. Világháború idején is, de annak már nincsenek élő tanúi.

Természetesen a szarvasi vasútállomás nemcsak szomorú, hanem vidám eseményeknek is tanúja volt. Képzelhetjük, mekkora lehetett az üdvrivalgás, amikor 138 évvel ezelőtt, 1880. május 1-jén begördült az első vonat a városba. Ekkor még csak egy irányba, Mezőtúr felé lehetett utazni. Szarvas és Orosháza között 13 évvel később, 1893-ban indult el a vasúti közlekedés.

A Mezőtúr-Szarvas vonal megnyitása előtt a Hármas-Körösön egy 208 méter hosszú fahíd épült. Ezt 1925-ben acélhíd váltotta fel, melyet azonban a II világháború idején, 1944-ben felrobbantottak. A mostani hidat a háború után, 1946-ban építették, majd 1980-ban jelentősen átalakították.

Az itteni vasútvonal sokáig jelentős szerepet töltött be a teherszállításban is. A mai középkorúak még számolgatták gyerekkorukban a sokszor 40-50 kocsiból álló, hosszú szerelvényeket. Mostanában pedig ismét számolhatjuk, ugyanis ezen a vasútvonalon szállítják a köveket az M44-es gyorsforgalmi út építéséhez. A nagymennyiségű kőszállítás miatt a MÁV Mezőtúr-Szarvas és Szarvas-Orosháza között a járatok egy részét vonatpótló autóbuszokkal váltotta ki.

Lipták Judit

Amikor még szarvasi borral koccintottak

Tippeljenek, vajon ki lehetett az, aki elsőként bort készített Szarvason, mégpedig helyben termett szőlőből? Nos, nem más, mint Tessedik Sámuel, mégpedig a feljegyzések szerint 1767-ben.

Volt egy évszázad – nagyjából a XVIII. század végétől a XIX. század végéig – amikor szinte minden szarvasi lakosnak volt saját szőlőskerje (vinyicája). Az egykori szőlőskertek nevét ma is őrzik az alábbi elnevezések: Ezüstszőlő, Ószőlő, Rózsási-szőlők. Nemcsak itt, hanem Mótyóban, Mangolban, Macóban, Nyúlzugban, Siratóban és Szappanosban is a szőlőtermesztés volt a fő profil abban az időszakban.

Ha már szőlő volt, akkor bizony bor is lett belőle. A gazdák jó része saját maga készített bort a termésből, s háznál, úgynevezett bögrecsárdában értékesítette azt. Emellett borvásárokat is tartottak. Állítólag a minőséggel nem nagyon lehetett dicsekedni, mert a szarvasi borok savanykásak, karcosak, fűzfa ízűek voltak.

Ebben az időszakban a szarvasi lakosok igencsak megkedvelték a borivászatot. Olyannyira, hogy a részegeskedés miatt a bűncselekmények is elszaporodtak, ezért be akarták tiltani a házi borkimérést. A borozgatásnak azonban végül nem a jog, hanem egy veszedelmes szőlőbetegség, a filoxéra vetett véget a XIX. század utolsó éveiben. A filoxéra (gyökértetű) gyakorlatilag az összes szőlőültetvényt elpusztította, nemcsak nálunk, hanem egész Európában. A szőlőtermesztéssel együtt a szarvasi borkészítésnek is bealkonyult.

Szőlőt természetesen később is ültettek, de már csak kisebb mennyiségben, általában a tanyák és városi házak tornáca (gangja) elé.  A XX. században az egyik legkedveltebb szőlőfajta az Othelló volt errefelé. Népszerűségének egyebek mellett uniós belépésünk vetett véget, ugyanis az Európai Unióban tilos direkttermő szőlőket (amilyen az Othelló is) telepíteni.

Lipták Judit