Tévedés ne essék, véletlenül sem szeretnénk Szarvas történetének jeles egyéniségét, gróf Bolza Pált kicsapongó életmóddal vádolni. Egyszerűen akkoriban sokan azt mondogatták, Bolza Pálnak két szerelme van: a felesége és a díszkertje (azaz az arborétum).
Kezdjük az első szerelemmel. A gróf nem volt már siheder, majdnem betöltötte 34. életévét, amikor házasságot kötött a 27 esztendős Vigyázó Jozefával. Az ifjú hölgy az ország egyik legvagyonosabb grófi családjának sarja volt. Legendák keringtek a városban arról, hogy Bolza Pál mennyire rajongott feleségéért. Zárkózott ember lévén ezt nem ő maga híresztelte, hanem a kastélyában dolgozók mesélték.
A sors azonban nem viselte tenyerén a Bolza-házaspár szerelmét. Többször is felcsillant a remény, hogy utódjuk születik, de aztán mindig szertefoszlott az álom, mígnem végül 1911 decemberében világra jött leányuk, Mariette (akiből később híres festőművész lett). Az utód megszületése azonban az édesanya életébe került: a szülés után megbetegedett és három hónap múlva elhunyt.
Bolza Pál egész további életét áthatotta a felesége elvesztése miatt érzett fájdalom. Sokan akkoriban még azt is rebesgették, hogy egy ideig gyermekét, Mariettát is elhanyagolta, mert őt okolta felesége haláláért – de lehet, hogy ezek csak rosszindulatú pletykák voltak.
A gyászban vigaszt leginkább másik szerelme, az általa alapított arborétum nyújtott számára. Reggelente beült a kordéba, vagy az autójába, esetleg csónakba szállt, úgy ment ki az arborétumba. Táskájában mindig hordott metszőollót, s maga is részt vett a kert gondozásában. Ebédjét rendszerint a kilátóban fogyasztotta el.
Bolza Pál 1947-ben hunyt el, de emlékére csak 58 esztendő elteltével, 2005 júliusában állítottak egy mellszobrot a Szarvasi Arborétumban. A szobor Mihály Bernadett alkotása.
Lipták Judit
