Az 1980-as években virágkorát élte a szarvasi futball. NB II-es csapatunk volt, sőt a keleti csoportban még a dobogóra is felkapaszkodtunk.

Kéthetente, vasárnap délutánonként az erősebbik nem tagjai úgy özönlöttek az Erzsébet-ligeti sportpálya irányába, mint manapság szombat esténként a nézők a vízi színházba. Több száz, sőt a fontosabb meccseken akár egy-kétezer néző is szurkolt a szarvasi Spartacus focistáinak. 

Boda, Paulik, Rozsán, Fedorjak, Filyó, Aranyos, Durucskó, Somogyi, Halász és a többiek. Bizonyára sokak számára ismerősen csengenek ezek a nevek. És persze ne feledkezzünk meg a Pisont-fivérekről sem, akik közül István előbb a Budapest Honvéd játékosa lett, majd a válogatottba is bekerült. A szarvasi focicsapat legjobb eredményét az 1988/89-es szezonban érte el, amikor az NB II keleti csoportjában, a Debrecen és a Szeged mögött, az előkelő harmadik helyen végzett.

Az egykori szurkolók közül sokan ma is nosztalgiával emlegetik ezt az időszakot. Azt mondják: izgalmas, érdekes, gólokban bővelkedő mérkőzések zajlottak a ligeti sportpályán. Egy MNK-kupameccs keretében a Fradival is összecsaptak a szarvasiak. Jó mérkőzés volt, de rendesen kikaptak a házigazdák, ami persze nem szégyen, ha számításba vesszük, hogy a Fradiban akkoriban Nyilasi, Ebedli és Zsiborás is rúgta a bőrt. 

A vasárnapi focimeccseken a nézők többsége a belépőjegy mellé rendszerint szotyolát is vásárolt a kapu mellett álldogáló árustól. A csendesebb szurkolók (akiket a többiek csak vastagpénzűeknek hívtak), általában a tribün felé vették az irányt. Az igazi keménymag, a „B-közép” viszont a liget felőli korlát mellől biztatta a labdabűvölőket. A mérkőzések elengedhetetlen tartozéka volt két közismert szurkoló, „Zorró” és „Túró”, akik kolomppal és zászlóval felszerelkezve biztatták a játékosokat (vagy szidták a bírót). Hangzavar mindig volt, de komolyabb verekedések szerencsére nem fordultak elő. 

A meccsek után a Pavilonban, a Halászban és az Árpádban is megélénkült a forgalom: a szurkolók egy (vagy több) sör mellett értékelték a mérkőzéseket. A szarvasi focisták olyannyira népszerűek voltak akkoriban, hogy a fontosabb vidéki meccsekre is népes szurkolói tábor követte őket. 

Napjainkban úgy tűnik, ismét fellendülőben a foci a városban. Szurkoljunk nekik, hátha lesz még egy aranykor!

Lipták Judit