Csak olyan rettenetes szárazság ne legyen, mint amilyen 1863-ban volt! – mondogatták még a XX. század elején is gyakran a szarvasi parasztgazdák. De mi is történt abban a kegyetlen esztendőben?
Nemcsak Szarvast, hanem az egész Alföldet olyan aszály sújtotta, amilyet még elképzelni is nehéz. A Körös medre Szarvas térségében gázlónyira apadt, de volt, ahol teljesen kiszáradt, száraz lábbal át lehetett rajta kelni. Nem termett gabona, kiszáradtak a legelők, az állatok halomra hullottak az éhezéstől és a szomjúságtól.
A gazdák egy része, hogy haszonállatait mentse, lábon elhajtotta azokat Erdélybe, vagy az északabbi tájakra. Nagyon sok jószág azonban elpusztult, illetve sok volt a kényszervágás is. Az elhullott állatok tetemét a város külterületére, elsősorban a napjainkban Szőrhalmi-legelőként ismert területre hordták. Egyes leírások szerint a halomba hordott tetemeket olyan vékonyan fedték be földdel, hogy egy idő után a talaj felszínén megjelentek az állati szőrmaradványok, innen a „Szőrhalom” elnevezés is. Ez az állítás azonban vitatható, mivel a „Szőrhalom” elnevezés már jóval korábbi írásokban is előfordult.
Az aszály természetesen nemcsak az állatokat, hanem az embereket is sújtotta. Főként a szegényeket, akik nem tudtak maguknak más vidékekről élelmet hozatni. Az éhhalál elkerülése érdekében a környék más településeihez hasonlóan Szarvason is létrehoztak egy ínségi bizottmányt, melynek feladata az volt, hogy gondoskodjon a szegények élelmezéséről. Búzát, kukoricát vásároltak az aszálymentes országrészekből, s minden nap kenyeret és levest osztottak a rászorulóknak. Lonovics Ferenc, korabeli katolikus plébános leírása szerint „a levesevő szegények” többen voltak 1600-nál.
Minden rossz azonban egyszer véget ér. A keserves esztendő után jobb év következett. Ahogyan Lonovics plébános írta: „Könyörögtünk az Úrnak, meg is hallgatott, mert 1864-ben adott sok szép búzát”. S azóta is sok mindent ad a szarvasi föld. Még akkor is, ha távolról sem olyan jó minőségű, mint a kondorosi vagy az örménykúti szántóföldek.
Lipták Judit
