Köztudott, hogy a szarvasiak már száz évvel ezelőtt is nagy színházrajongók voltak. Nyaranta jeles társulatok érkeztek ide, s a szezonban hétfő kivételével minden nap megjelent a Szarvasi Színházi Újság.
Belelapozva a lap 1910. évi számaiba, egyből szembetűnik, hogy az akkori kereskedők, szolgáltatók meglepő leleményességgel próbálták kicsalogatni a színházkedvelők zsebében csilingelő koronákat. (Akkoriban a korona és a fillér volt a fizetőeszköz). Íme, néhány példa az ötletes hirdetések közül:
„Hölgyeim! Uraim! Figyelmükbe ajánlom a színházi idény alkalmából legújabb divatú és legfinomabb női és férfi divatcikkekkel dúsan felszerelt üzletemet az Árpád szálló épületében. Tisztelettel: Deutsch Armin.”
„Hová menjünk színház után? Az Árpád szálloda fényesen kivilágított kerthelyiségébe. Naponta cigányzene. Színházi vacsora. Hideg italok. Renglovich János vendéglős.”
„Krebs Zoltánné ajánlja a színházi idény alkalmával díszes csokrait, minden hozzátartozó felszereléssel.”
„A Központi Kávéház és Étteremben egész éjjel meleg és hideg ételek, a legfinomabb minőségű jégbehűtött borok és sörök állnak a tisztelt közönség rendelkezésére. Esténkint Kakuci zenekara hangversenyez.”
Nos, a Szarvasi Színházi Újságban megjelent apróhirdetéseket olvasgatva úgy tűnik, nem is volt olyan rossz világ itt anno. Legalábbis a századelő boldog békeéveiben.
Lipták Judit
