Tudják-e Önök, mi az a „Kravajárás” és hol található? Nos, az idősebbek és a tót ajkúak bizonyára tisztában vannak vele, hogy ez az a hatalmas tehénlegelő, melyen néhány évtizeddel ezelőtt a szarvasi csorda naphosszat legelészett.
A Kravajárás a város külterületén (a IV. külkerületben), a Simonyi szőlőktől keletre eső részen, a „Kiserdő” mellett található. Ide hajtotta ki minden reggel a csordás a városból a teheneket, melyekhez aztán csatlakoztak a környező tanyák jószágai is. A tehénlegelő közepén egy hatalmas gémeskút állott, a jószágok a vályúknál olthatták szomjukat.
A tehenek reggeli kihajtása és esti behajtása a tanyasi családokban rendszerint a gyerekek feladata volt. A csordás mindegyiküket név szerint ismerte. S persze a tehenek is ismerték kis gazdáikat: ha látták, hogy közeledik, már ki is váltak a csordából. A városban az esti behajtáskor a gazdák a kapuban várták saját tehenüket, s az okos jószágok a házhoz érve már fordultak is be a kapun.
Hasonló legelők néhány évtizeddel ezelőtt természetesen minden környező településen voltak. A többségében magyarlakta falvakban, városokban azonban ezeket a legelőket „csordajárásnak” hívták. A szarvasi elnevezés az itteni jellegzetes „félig magyar – félig tót” beszéd egyik tipikus példája, a szlovák „krava” szó ugyanis tehenet jelent.
Szarvason már jó néhány évtizeddel ezelőtt elvesztette eredeti funkcióját a közösségi tehénlegelő. Mi legfeljebb már csak az erdélyi településeket járva láthatunk hasonlót. Érdekes, hogy a szomszédos Gyomaendrődön még néhány évvel ezelőtt is ugyanúgy működött a „Csordajárás”, mint réges-régen.
A Kravajárás területe ma is érintetlenül áll. Ennek köszönhetően megmaradtak rajta azok az értékes növényfajok, melyek a mezőgazdasági művelés alá vont területeken már régen kipusztultak. A helyi képviselő-testület döntése alapján 2017-ben „Szarvas szikes gyepfoltja – Kravajárás” elnevezés alatt bekerült a Települési Értéktárba. A múlt e kis szelete tehát esélyt kapott arra, hogy sokáig fennmaradjon.
Lipták Judit
