Egy olyan könyvet foghattunk a kezünkben alig fél órával ezelőtt, amit még 1541-ben készítettek. Eddig a dédnagyapám zsebórája volt a legrégebbi dolog, amit a kezemben tartottam, de a közel fél évezred az valami egészen más. A mai napon a szarvasi Védett Könyvtárban jártunk.
Bejelentkezéssel, minden héten szerdán, egy órára látogathatóvá válik Szarvas egyik legértékesebb kincse. A százéves ajtó melleti tábla hivalkodás nélkül hirdeti, hogy itt könyvtár található, pedig ez valami más. Ide nem lehet beiratkozni és kölcsönözni sem lehet, de aki szereti a régi könyveket az könnybe lábadt szemmel fog végigsétálni ezeken a termeken. Az eredeti, régi könyvespolcok roskadásig vannak azzal a 39 ezer kötettel, ami a Védett Gyűjtemény állományát képezi. Egyedülálló a hely hangulata, és nemcsak azért mert olyan könyveket is lehet itt találni, amik Michelangelo és VIII. Henrik kortársai voltak.
Itt igazi tudósnak érezhetik magukat a kicsik és a nagyok is, hiszen a megfelelő óvintézkedésekkel, fehér kesztyűben vehetők kézbe ezek a ritkaságok. Többek között ebben is egyedülálló a szarvasi gyűjtemény, mivel itt nem üvegvitrinbe zárva tekinthetőek meg az elmúlt évszázadok könyvei, hanem akár bele is olvashatunk bármelyikbe a könyvtár munkatársainak a segítségével.
A gyűjtemény értéke pénzben nagyon nehezen meghatározható, de ha csak 10 ezer forint lenne egy könyvritkaság, akkor is majdnem 400 millió forint lenne a gyűjtemény értéke, márpedig itt ennél sokkal értékesebb kötetek is találhatóak. Az igazi értéke talán nem is ez, hanem az, hogy közkincs és bárki eljöhet megnézni. Az idő pedig úgy telik itt, mint egy izgalmas film esetében, ugyanis az az egy óra szinte elrepült a Védett Könyvtárban. Belépődíj nincs.
Kalandozások a Körösök vidékén – dr. Lesfalvi Balázs
