Tessedik Sámuel (1742-1830) munkásságáról sok mindent tudunk. Arról azonban ritkán esik szó, hogy a nagy néptanítónak igen népes családja volt: két feleségétől összesen tizennyolc gyermeke született. Bár akkoriban minden családban jóval több gyermek volt, mint manapság, a tizennyolc azért mégsem számított hétköznapinak.
Első felesége Markovitz Terézia volt, akit 1768. július 13-án vezetett az oltár elé. Ebből a frigyből tizenhárom gyermek született. Felesége azonban 1791-ben elhunyt, így Tessedik magára maradt a sok gyermekkel. Egy év múlva ismét megnősült, Lissovinyi Karolina személyében egy kétgyermekes özvegyasszonyt vett feleségül. Hamarosan öt közös gyermekük is született, így Tessediknek tehát összesen tizennyolc vér szerinti és két nevelt gyermeke volt.
Abban az időben azonban a higiénia és az orvostudomány még gyerekcipőben járt, ezért rendkívül gyakran fordult elő gyermekhalálozás. Tessedik útódai közül is mindössze nyolcan élték meg a felnőttkort: Terézia, Sámuel, Dániel, Johanna, József, Pál, Károly és Ferenc.
Legkisebb gyermeke, Ferenc (1800 -1844) vitte a legtöbbre: jogász és író lett, s 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. A többiekről is maradtak fenn adatok (nem mindenkiről): Sámuel Mezőberényben élt és vízszabályozó mérnökként tevékenykedett, Károly pedig megyei alszolgabíró volt. Terézia egy evangélikus püspökkel, Johanna egy evangélikus lelkésszel kötött házasságot.
A Tessedik név 1887-ig maradt fenn, ekkor halt meg a család utolsó férfitagja. Női ágon azonban tovább élt a vérvonal.
Lipták Judit
