Nagy és mély titkok őrzője a szarvasi Erzsébet-liget. Ki tudja hány szerelmes szó hangzott már el itt, és hány csók csattant az árnyas fák alatt! A városnak ez a része ugyanis már legalább másfél évszázada a fiatalok kedvelt találkozóhelye.
A területet az 1800-as években még Füzesnek hívták. Nem véletlenül, ugyanis a víz közelségének és a mesterséges telepítéseknek köszönhetően döntően fűzfák nőttek a folyó ölelésében.
Amikor a Körösnek ezt a szakaszát holtággá alakították, a Füzesben – melyet ekkor már Népkertnek hívtak -, megszűntek a gyakori elöntések, s ezzel lehetőség nyílott egy kulturáltabb közkert kialakítására. A kertészeti, parkosítási munkálatok 1894-ben kezdődtek meg. Sétányokat, rózsakertet, játszótereket, köröndöket alakítottak ki.
A Népkertet 1898-ban, Erzsébet királyné (Sissi) tragikus halála után keresztelték át Erzsébet-ligetre. A királyné tiszteletére egyébként akkoriban számos település döntött hasonlóan, ezért van ilyen sok Erzsébet-liget Magyarországon (a közelben például Gyomaendrődön és Békéscsabán is).
A vendéglátási, szórakozási célokat szolgáló ligeti pavilon 1904-ben épült. Nemzedékeken át volt a szarvasi ifjúság legkedveltebb nyári szórakozóhelye. Évtizedeken keresztül élőzene mellett rophatták itt a táncot a fiúk és lányok. Az 1960-70-80-as évek legendás paviloni zenekarainak tagjai éppen a közelmúltban hívták nosztalgiázni azokat a ma már deresedő hajú egykori ifjakat, akik az ő muzsikájukra táncoltak. A Szarvasi Vízi Színházban megtartott nosztalgiakoncertnek (Stop Band Emlékzenekar) igen nagy sikere volt.
A pavilon aranykora már régen véget ért. Az élőzenét a ’90-es években a diszkó váltotta fel, majd néhány évvel ezelőtt a vendéglátóegység végleg bezárt. Az idő vasfoga csendesen elemészti a régi szerelmek helyszínét.
Lipták Judit
